PRIBÉK László MSc, STL, STL, SF, PM, házasság- és családteológus
AZ EMBERISÉG JÖVŐJE A CSALÁDTÓL FÜGG!!!
(Szent II. János Pál pápa: Familiaris Consortio, no. 86. 1981.)
- A Familiaris Consortio (családi közösség) idén 40 éves
A Familiaris Consortio (FC) 1981. november 22-én Krisztus Király ünnepén jelent meg. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben Krisztus Király ünnepén volt megjelenésének a 40 éves évfordulója. Ha visszatekintünk az elmúlt 40 évre, akkor látható, hogy prófétai megnyilatkozás is és üzenete ma még inkább érvényes, mint megjelenésekor volt. Bár a címzésben Szent II. János Pál pápa a római katolikus Egyház püspökeinek, papjainak és híveinek ír, de a befejező részben megszólítja az összes keresztényt: „Kérjük tehát, az összes keresztényt, hogy szívesen és bátran működjenek együtt minden jóakaraú emberrel, akik felelősséget éreznek a család szolgálata iránt.” (FC no. 86.)
Az előző cikkemben írtam arról, hogy a Szent II. János Pál pápa által írt Familiaris Consortio (FC, 1981) apostoli buzdítása a család négy alapvető feladatát határozza meg, melyek a következők:
- személyek közösségének kialakítása és fenntartása,
- az élet szolgálata,
- a társadalom fejlődésében való részvétel és
- az Egyház életében és küldetésében való osztozás.
E cikkben az első alapvető feladatról – személyek közösségének kialakítása és fenntartása – volt szó.
- Az EMBER alapvető hivatása a SZERETET
A Familiaris Consortio az ember alapvető hivatását a következőképpen fogalmazza meg:
Az embert Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette: szeretetből hívta létezésbe, s egyúttal szeretetre hívta meg.
Az Isten a szeretet, Aki a személyes szeretetközösség misztériumában él. Megteremti az emberi fajt az Ő képére és folyamatosan létezésben tartja. Isten a férfi és a nő emberségébe írta a hivatást és így a képességet és felelősséget a szeretetre és közöségre. Így a szeretet minden egyes ember alapvető és természetszerű hivatása.
Az ember, mint megtestesült szellem, azaz testben megnyilvánuló lélek és halhatatlan szellemmel áthatott test, a maga összetett voltában kapja a meghívást a szeretetre. A szeretet az emberi testet is magába foglalja, s az részesévé válik a szellemi szeretetnek.
A keresztény kinyilatkoztatás két sajátos módot ismer a szeretet azon hivatásának teljesítésére, amely az emberi személyt teljes egészében érinti: a házasságot és a szüzességet. A maga sajátos módján mindkettő hiteles megnyilvánulása az ember végső igazságának, annak az igazságnak, mely szerint az ember “Isten képmására teremtetett”. (FC no. 11.)
Az isteni Személyek – Atya-Fiú-Szentlélek – bensőséges és állandó feltétel nélküli szeretete (agapé) alkotja és élteti a Szentháromságot, melynek képére és hasonlatosságára teremtette Isten az EMBERT. Ezért minden ember e feltétel nélküli szeretetre vágyik és ez élteti. Emiatt az ember csak a szeretetben megélt önátadásban tudja önmagát megtalálni (vö. Gaudium et Spes no. 24.) és csak az őszinte ön-elajándékozásban valósul meg növekedése az egyre teljesebb istenképiség felé. Így, érthető, hogy a családi élet, mely a házasságra épül, első általános feladata a személyek közösségének kialakítása és fenntartása. E feladat folyamatos megvalósítása hozza létre és tartja fenn a családi közösséget. A házastársi szeretetszövetségre épülő család az élet és szeretet bensőséges közössége (vö. Gaudium et Spes no. 48.), amely Ecclesia domestica, család egyház is.
- Az ÉLET szolgálata
A CSALÁD személyek bensőséges szeretetének közössége, amely az életet élteti és nyitott új élet vállalására és nevelésére. Isten a házasságra épülő családon keresztül, az emberrel közösen gazdagítja az emberiség nagy családját. A házasságban megélt kölcsönös ön-átadás és a másik elfogadása, befogadása a maga lelki-testi teljességében valósul meg. Ezen egyesüléskor ketten lesznek egy testté, melyből új emberi élet fakadhat. A termékenységnek teljes értelmében a fizikai és a lelki is benne foglaltatik. Így, a gyermekek – a házastársi szeretet gyümölcsei – nemzése mellett azok nevelése is benne van, azaz „magába foglalja az erkölcsi, lelki és természetfölötti élet mindazon gyümölcseit, amelyeket az édesapa és édesanya hivatásának erejéből a gyermekeknek és általuk az Egyháznak, illetve a világnak adnak.” (FC no. 28.)
A teljes élet – a fizikai, a lelki, az intellektuális, az erkölcsi és a spirituális – szolgálata az ember feladata a házasságban és a családban is. Ha így tekintünk az élet szolgálatára, akkor elbizonytalanodhatunk a feladat nagysága előtt. De amint már említettem: „Isten a férfi és a nő emberségébe írta a hivatást és így a képességet és felelősséget a szeretetre és közöségre.” (FC no. 11.) Azaz, minden egyes ember képes a szeretetre és egyben felelős is érte. Minden egyes ember a saját talentumainak, körülményeinek, lehetőségeinek alapján képes megvalósítani a szeretetet. Természetesen nem minden pillanatban sikerül ez 100%-ban, de mindig van lehetőségünk újra kezdeni, akár hetvenszer hétszer is. A szeretetre való képességünk Istennel, Aki a Szeretet, megélt kapcsolatunk mélységétől és intenzitásától függően képes egyre több gyümölcsöt teremni.
- Az Egyház szerepe az élet oltalmában
Az Egyház ma is az élet, a TELJES ÉLET oldalán áll. Ma, amikor küldetését olyan társadalmi és kulturális környezetben éli meg, amelyben egyre nagyobb erők dolgoznak az isteni igazság megjelenésének, megértésének és megélésének ellenében, az Egyház csak isteni Mesterének ma is jelen lévő szeretetében kaphat erőt feladatának teljesítéséhez. Ezért kéri Szent II. János Pál pápa:
Ezért a Szinódus atyáival együtt fontosnak tartjuk, hogy állandóan figyelmeztessük a teológusokat: egyesítsék erejüket és nyújtsanak segítséget a hierarchikus Magisztériumnak; jobban tárják föl e tanítás szentírási alapjait, etikai indítékait és személyes vonásait. … A család és a házasság témakörében felmerülő kételyek és tévedések ugyanis magukkal hozzák az emberre vonatkozó teljes igazság elhomályosítását: épp egy olyan időszakban, amikor a mai kultúra amúgy is sok zavart és ellentmondást támasztott már. A munka, amelyet feladatuk teljesítése közben a teológusoknak e témakör megvilágosítására és mélyebb megértésére kell fordítaniuk, FELBECSÜLHETETLEN ÉRTÉKŰ és EGYEDÜLÁLLÓ SZOLGÁLAT, s nagyon sok ÁLDÁST hoz a CSALÁD és az EMBERI NEM számára. (FC no. 31.)
Az Egyházon belül minden egyes személy – a maga talentumai, beosztása, és lehetőségei alapján – felelős a család egyházakért, és így az emberi nemért is. Szent II. János Pál pápa 1981-ben a családpasztorációval kapcsolatban a következőket kéri az Egyház minden tagjától: „Ezért újra, fokozottabban meg kell világítanunk, hogy menyire sürgető feladat az Egyház lelkipásztori munkájában a CSALÁD TÁMOGATÁSA. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a család lelkipásztori gondozása erősödjön és fejlődjön, és valóban előnyt élvezzen, mert bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövendő evangelizációja a család egyháztól függ. (Szent II. János Pál pápa a Latin-amerikai püspököknek1979. január 29.)” (FC no. 65.)
A Familiaris Consortio elején a címzettek a katolikus Egyház püspökei, papjai és hívei. A dokumentum végén, a befejezésben Szent II. János Pál pápa kitágítja az együttműködés és a felelősség kapuit: „Kérjük tehát az összes keresztényt, hogy szívesen és bátran működjenek együtt minden jóakaratú emberrel, akik felelősséget éreznek a család szolgálata iránt.” (FC no. 86.)
Az EMBERISÉG JÖVŐJE a CSALÁDTÓL FÜGG!!! (FC no. 86.)
