A közösségi médiában közzétett videóban egy zaklatott fiatal nő meséli, hogy ezt az üzenetet kapta pillanatokkal azelőtt, hogy a párja megérkezett érte.
„Jól van, te szánalmas k****, ne minősítsd a kocsimat.”
A fiatal nő zavartan és riadtan fejezte ki nemtetszését, mire leendő partnere védekezni kezdett. Végül bocsánatkérő sms-t küldött. De ez már túl kevés volt, túl későn.
Az esetet a férfiak rossz viselkedésének újabb példájaként könyvelhetnéd el. Csakhogy szerintem nem egészen erről van szó. Sok ilyen történet van. Ahogy már korábban is megjegyeztem, az ilyen „társkereső katasztrófák során” aránytalanul sokszor tesznek férfiak szánalmas, helytelen vagy sértő megjegyzéseket.
Nem hiszem, hogy a legtöbb férfi szándékosan próbálja szabotálni a romantikus lehetőségeit. Sokkal inkább a nőkhöz képest a férfiaknak gyakran sokkal kevesebb tapasztalatuk van abban, hogy nyíltan kommunikáljanak érzéseikről, elvárásaikról és szükségleteikről. Sok nő a barátnőin keresztül fejleszti ezeket a készségeket. A férfiak nem, és ez egy kritikus hiányosság.
A néhai író, Jeffrey Zaslow a Wall Street Journalban saját barátkozási tapasztalatairól írva azt állította, hogy a férfi barátságok egyszerűen mások. A férfiak az idejüket azzal töltik, hogy teszik a dolgokat, nem pedig azzal, hogy megvitatják. A személyes megosztás és a zűrös érzések többnyire hiányoznak. Ezt írja:
18 éven át minden csütörtök este ugyanazokkal a srácokkal pókereztem. Ritkán beszélünk az életünkről. A kártyákról, a fogadásokról, a blöffölésről beszélünk. Azt szoktam mondani, hogy a pókeres haverjaim még a gyerekeim nevét sem tudják. De aztán elgondolkodtam, hogy talán túlzok. Egyik este hát balra fordultam a pókerasztalnál, és lazán megkérdeztem Lance barátomat: „Hé Lance, tudod, hogy hívják a gyerekeimet?”
Nem tudta. Azt hiszem, sok férfi azonosul ezzel. Én biztosan. Nemrég egy harmincas éveiben járó barátommal vacsoráztam, aki az előző hétvégén több órát töltött néhány gyerekkori barátjával videojátékok mellett. A szülei később megkérdezték, hogy vannak a többiek – mi történt az életükben? A barátomnak fogalma sem volt róla. „Nem került szóba” – mondta.
A barátságok az első kapcsolatok, amelyeket a családon kívül alakítunk ki. Hihetetlenül fontosak a fejlődés szempontjából, és korai leckét nyújtanak az empátia, az együttérzés és a kölcsönösség terén. A barátságok megtaníthatnak minket a nézeteltérések kezelésének egészséges módjára, a konfliktusok megoldására, a szeretet kimutatására és az intimitás gyakorlására. A férfiak és a nők azonban egészen másképp közelítik meg a barátságot. A problémák figyelmen kívül hagyása, az érzelmek minimalizálása, a gúnyolódás és a kötekedés nem hatékony módja a partnerrel vagy házastárssal való kommunikációnak, sok férfi mégis így tanulja meg, hogyan kommunikáljanak egymással.
Gyakran megállapítják, hogy a nők közötti barátság feszültebb, mint a férfiak barátsága. A női barátságok súrlódása azonban inkább a nők nagyobb érzelmi befektetését tükrözi. Egy 2021-es felmérésünk szerint a nők gyakrabban beszélgetnek a barátaikkal, mint a férfiak. Nyíltan és gyakrabban fejezik ki érzéseiket barátaiknak, megosztják személyes kihívásaikat és gondjaikat, valamint támogatást és megerősítést keresnek.
El kell ismernünk azt a valódi értéket, amit a férfi barátságok nyújtanak, ugyanakkor el kell ismernünk ezek korlátait is. A tevékenységalapú barátságok csak addig tartanak, amíg a tevékenység is tart. Ahogy a prioritások változnak, és az emberek elköltöznek, egyre nehezebbé válik ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartása. A Quartznak adott interjújában Ezra Klein, a New York Times rovatvezetője kifejti:
A barátságok, különösen a fiatal férfiak körében, sokkal több kényelmetlenséget okoznak, ha arról beszélünk, hogy mi történik az életünkben, és arról, hogy hogyan érezzük magunkat. De ha a barátságod a tevékenységeken alapul – együtt lógás, videojáték, sport, vagy bármilyen férfias dolgot csinálni -, akkor ahogy az életed megváltozik, ahogy elköltözöl, gyerekeid lesznek, vagy megházasodsz, és munkád lesz, akkor hogyan tartod fenn ezeket a barátságokat? Mert az anyag, amire épült, már nincs meg. Így a barátságok megszakadnak.
A megoldás nem az, hogy új időtöltést találunk, hanem az, hogy a barátságot valami másra alapozzuk, mint a golfozás, a Marvel vagy az IPA sörök közös élvezete. Az sem megoldás, ha több férfiasabb teret hozunk létre, például egy „férfiparkot”. A férfiaknak újfajta kapcsolatokra van szükségük. Végül is az intimitás nem női tulajdonság, az érzelmi támogatás pedig alapvető emberi szükséglet.
Nem nehéz belátni, hogy a szinte kizárólag közös tevékenységekre és érdeklődésre – közös dolgokra – épülő barátságok nem készítik fel a férfiakat a randizásra. Amikor először ismerkedsz meg valakivel, különösen fontossá válik a kíváncsiság, a kérdezősködés, a meghallgatás és az empátia. Nagyon sok társkereső katasztrófa, amiről olvashatunk, ezeknek a kritikus készségeknek a hiányosságait mutatja.
Nem arról van szó, hogy a férfiaknak nincs szükségük vagy kedvük arra, hogy beszéljenek a személyes diadalaikról, együtt érezzenek a csalódásaikkal, vagy megosszák a bizonytalanságukat. Inkább a férfiak gyakrabban érzik úgy, hogy ebben nem számíthatnak férfi barátaikra. Zaslow írja:
A kutatások azt mutatják, hogy a férfiak gyakran beszélnek érzelmi problémáikról a feleségeknek, anyáknak, nővéreknek és [velük plátói kapcsolatban álló] női barátoknak. Ez részben azért van, mert feltételezik, hogy a férfi barátok kevés segítséget nyújtanak. Ennek oka lehet az is, hogy félnek attól, hogy nőiesnek vagy melegnek tűnnek. De ez azt is jelzi, hogy a férfiak differenciálják szükségleteiket; inkább férfi barátokhoz fordulnak, hogy pillanatnyilag meneküljenek a problémáik elől.
Így a nőkre hárul a feladat. Sok heteroszexuális férfi kizárólag a nőknél keresi ezeket az tapasztalatokat az életben, legyen az egy partner vagy egy „plátói” barátnő. Így a férfiak érzelmi fejlődése nemkívánatos teherré válik, amit a nők egyre kevésbé hajlandók felvállalni.
A férfiakkal szembeni társadalmi elvárások gyorsan változnak. Férjként, partnerként és apaként többet várunk el a férfiaktól, mint korábban. A férfiaknak figyelmes apáknak és érzelmileg elkötelezett házastársaknak kell lenniük. Talán itt az ideje, hogy a férfiak is többet várjanak el a barátságaiktól.
Forrás angol nyelven
