Megjelent: 2023. október 13.
Az amerikai tizenévesek mentális egészsége romlott az elmúlt 10-15 évben. A mentális betegségek tünetei nőttek, mivel az öngyilkossági arányok megduplázódtak a lányoknál és 50%-kal nőttek a fiúknál az 1999-2022 közötti időszakban. A középiskolások körében végzett folyamatos, nagyszabású CDC-felmérés adatai és más bizonyítékok azt mutatják, hogy a depressziós tünetek nem növekedtek 2012 vagy 2013 évig, de azóta gyorsan emelkednek.
Számos tudós alaposan megvizsgálta az okostelefon-használat és a közösségi médiaalkalmazások szerepét ennek a nyugtalanító tendenciának a lehetséges magyarázatában. Úgy tűnik, hogy tömeges elterjedésük időzítése nagyrészt egybeesik a mentális egészségügyi problémák növekedésével, és megalapozott elméleti és empirikus okok szólnak amellett, hogy az okostelefon- és a közösségi médiahasználat szokásformáló hatású és bizonyos függőséget okozó tulajdonságokkal rendelkezik, amit részben a technológiai cégek által tökéletesített marketingtechnikák okoznak, melyekkel jutalmazzák és csábítják az elkötelezettséget.
A Gallup és az Institute for Family Studies által ma közzétett új Gallup-felmérés adatai azt mutatják, hogy az amerikai tinédzserek átlagosan napi 4,8 órát töltenek a közösségi médiával – sokkal több időt, mint amennyit tévénézéssel, házi feladatokkal, hobbikkal és videojátékokkal töltenek. A tinédzsereknek mindössze 10,5%-a tölt egy órát vagy annál kevesebbet a közösségi médiával. Közel 30%-uk hat óránál is többet. A szórakozás, a kommunikáció és az unalom elűzése a leggyakoribb motivációk, melyeket ehhez megadtak. A YouTube és a TikTok – kettő a jelentésben vizsgált 7 platform közül – teszi ki a tizenévesek közösségi médiával töltött legtöbb idejét, és ezek használata a legmagasabb azok körében, akiket az unalom motivál.
Annak felmérésére, hogy ez a használat összefügg-e a mentális egészségügyi problémákkal, a mentális egészség és jólét szülőkre és tinédzserekre jelentett mérőszámai alapján egy indexet állítottam össze. A tudományos szakirodalom nagy részével összhangban (beleértve egy nemrégiben készült metaanalízist is), a közösségi médiával töltött idő szignifikánsan alacsonyabb mentális egészséget és magasabb testtel kapcsolatos kellemetlenséget jelez előre egyszerű, csak a gyermek nemét és életkorát korrigáló modellekben[1]
Azok a tizenévesek, akik naponta több mint 5 órát töltenek a közösségi médiában, 60%-kal nagyobb valószínűséggel fogalmaznak meg öngyilkossági gondolatokat vagy ártottak maguknak, 2,8-szor nagyobb valószínűséggel volt negatív véleményük a testükről, és 30%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy előző nap nagyon szomorúak voltak. Ebben a tanulmányban ezek a mentális egészségügyi problémák csak a YouTube és a TikTok kapcsán merültek fel. A testkép-problémák jelentős hatásokat mutatnak a YouTube-on, a TikTok-on, az Instagramon és a WhatsAppon eltöltött idővel összefüggésben, de a többi itt vizsgált platformnál nem.
Bár ezek az eredmények megerősítik a közösségi média kritikusainak félelmeit, a hatások relatíve gyengék az elmúlt években a mentális egészségben megfigyelt nagymértékű változásokhoz képest. Ráadásul a puszta korreláció és az ok-okozati összefüggés szétválasztása rendkívül nehéz általában a társadalomtudományokban, így a közösségi médiahasználat vizsgálatában is. Amint azt néhány tudós állítja, az alacsony életigenlés vagy más mentális egészségügyi problémák a legnagyobb mentális egészségügyi problémákkal küzdő tizenéveseket a közösségi média használatához, mint egyfajta menekülési formához vezethetik. Ez a viselkedés a fent leírt mintákat eredményezheti még akkor is, ha a közösségi média nem gyakorol következetes hatást a mentális egészségre.
A mentális egészségi állapotot és a közösségi médiahasználatot magyarázó egyéb lehetséges összefüggések feltárása érdekében a Gallup-felmérés részletes kérdéseket tett fel a szülő által jelzett szülői gyakorlatokról, valamint a serdülőknek a szülői kapcsolatáról és saját személyiségjegyeikről adott értékelésekről.
Azok a gyerekek, akik nagyobb önkontrollt mutatnak és/vagy olyan szülőkkel élnek, akik korlátozzák a képernyő előtti időt, ellenőrzik őket és erős kapcsolatot tartanak fenn, sokkal kevesebb időt töltenek a közösségi médiában, mint azok, akik nem rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel. Például azok a serdülők, akik magas fokú lelkiismeretességet mutatnak, átlagosan körülbelül 1,2 órával kevesebbet töltenek naponta a közösségi médiában, mint azok, akik alacsony pontszámot kaptak erre a tulajdonságukra. Ha olyan szülővel élnek együtt, aki egyetért vagy nagyon egyetért azzal, hogy korlátozza a képernyőidőt, a serdülők átlagosan 1,7 órával kevesebb közösségi médiahasználatról számolnak be, mint azok a serdülők, ahol a szülő nem korlátozza a képernyőidőt. Azok a fiatalok, akik erősebb és szeretetteljesebb kapcsolatról számolnak be a róluk gondoskodókról és kevesebb időt töltenek felügyelet nélkül, szintén ritkábban használják a közösségi médiát.
A magas közösségimédia-használat mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai már nem figyelhetők meg, ha a fiatalokat e személyiség- és szülői jellemzők alapján párosítjuk, a testkép-problémákra gyakorolt negatív hatások pedig a felére csökkennek, bár továbbra is jelentősek maradnak. Más szóval, a képernyőidő-használat nem mutat összefüggést a mentális egészségügyi problémák indexével azon tizenévesek esetében, akik magas szintű önkontrollt mutatnak és erős kapcsolatot élveznek az őket ellenőrző szülőkkel – ez az amerikai tizenévesek kisebbsége. Azonban még az ilyen jellemzőkkel rendelkező tizenéveseknél is nagyobb a testképzavar kockázata, ha a közösségi médiát intenzíven használják.
Ezek az eredmények útmutatást adhatnak a szülőknek, a klinikusoknak és a közegészségügyi tisztviselőknek a közösségi médiaalkalmazások megfelelő használatáról, valamint a szülők, az iskolák és más, a fiatalokkal kapcsolatba kerülő intézmények szabályairól. A fiatalok mentális egészségével és a közösségi média használatával kapcsolatos új kutatásoknak figyelembe kell venniük, hogy a személyiségjegyek és a szülői tapasztalatok hogyan alakítják a használatot, és hogyan torzíthatják az eredmények összehasonlítását. Ezenkívül a tudósoknak fontolóra kell venniük a randomizált kísérleteket és a hosszirányú vizsgálatokat, melyek prioritásként kezelik a legnépszerűbb jelenlegi platformok – például a YouTube és a TikTok – tanulmányozását.
Töltse le a teljes IFS/Gallup kutatási összefoglalót itt.
Jonathan Rothwell a Gallup vezető közgazdásza és a Brookings Institution nem rezidens vezető munkatársa.
Forrás angol nyelven
——————————-
[1] A hatások 0,09 standard eltérést jelentenek a mentális egészség és 0,21 standard eltérést a saját testtel kapcsolatos kellemetlenségek esetében. Ha a rossz mentális egészséget egy standard, átlag alatti eltérésként határozzuk meg, akkor a rossz mentális egészség kifejeződésének esélyhányadosa 1,6 a napi négy vagy több órát a közösségi médiában töltő serdülők esetében. Az esélyhányados 2,3 a negatív testkép kifejezésére, melyet az 1-5-ig terjedő skálánkon 3,5 vagy annál magasabb értékként definiáltunk.
