Az ép házasság és a heti szentmise a gyermekeket gyarapítja

Május 12-én, pénteken Dr. Pat Fagan webináriumot tartott a Család és Élet Akadémia (Anglia) szervezésében. Dr. Fagan a Házasság és Vallás Kutatóintézet (USA) alapítója és igazgatója. Öt évtizedes klinikai terapeuta és társadalomtudós munkássága során Dr. Fagan a házasság-, család- és gyermekterápiára, valamint a házasság és a vallási gyakorlat tanulmányozására szakosodott, mely területeken több tucat összefoglaló tanulmány és eredeti kutatási projekt szerzője és megbízottja, valamint George Bush elnök és Dan Coats szenátor tanácsadója volt. A webináriumon Dr. Fagan áttekintést adott az ép házasságra és a heti szentmisére összpontosító kutatásairól, melyek – saját szavaival élve – „okozzák – és ezt a szót hangsúlyozom, okozzák – a társadalom virágzását, vagy ezek hiányában a társadalom elsorvadását.”

Az amerikai szövetségi kormányzat felméréseiből származó adatokat felhasználva, melyek pontosság és mintavételi nagyság tekintetében a legjobbak közé tartoznak a világon, Dr. Fagan először egy grafikonon mutatta be a gyermekek tanulmányi átlagát (GPA – a társadalomtudományokban az általános kognitív képességek legjobb mutatója) a családszerkezet szerint. A tendencia félreérthetetlen és drámai, és azt mutatja, hogy a „biológiai szülőkkel rendelkező, házas, gyermekeiket együtt nevelő” családokból származó gyermekek nagy előnyt élveznek az elvált vagy együtt élő szülők családjaival szemben, beleértve az úgynevezett élettársi kapcsolatokat is. „Valójában” – jegyezte meg később – „a házasságot minden keresztény vagy nem keresztény kultúrában, mindig szent kötelességként vállalják, a közösség előtt, vallási szertartásokon.” Az általa bemutatott bizonyítékok erősen arra utalnak, hogy ez több mint formalitás, mérhető hatásokkal járó valóság. Azt is megjegyezte, hogy „soha nem volt ellentmondás az Egyház tanítása és az itt bemutatott adatok között.”

A következő grafikonon „ugyanazokat a gyerekeket vizsgálta, ezúttal nem a családszerkezet, hanem… a vallásgyakorlás gyakorisága szerint.” Ezúttal nemcsak az a szembetűnő az adatokban, hogy a heti rendszerességgel templomba járás a gyermekek számára vitathatatlan előnyökkel jár, hanem az is, hogy a szentmisék gyakoriságának csökkenése a tanulmányi átlag (GPA) közvetlen arányos csökkenését eredményezi.

“Ez egy nagyon jelentős csökkenés, amely fokozatos. Ez lényegében egy dózis-válasz jellegű átok, ami nagyon gyakori az egész tudományágban.”.

Dr. Fagan megjegyezte az adatok egy másik érdekes aspektusát: a GPA viszonylag jelentéktelen növekedését 2002 és 2009 között. Elmagyarázta:

„Ez a valaha volt legnagyobb szövetségi állam szintű oktatási beavatkozás hatása az Egyesült Államokban. Ez George W. Bush elnöksége alatt történt… Volt egy igazi kétpárti erőfeszítés, melyben évente milliárdokat fordítottak körülbelül nyolc éven keresztül arra, hogy megpróbálják növelni a tanulmányi átlagot. Ez … mutatja az általános hatás nagyságát, ami egyébként eltűnt, amint a pénz elfogyott. A vallásos istentisztelet hatása hatalmas és erőteljes az egész oktatásban. És ez egy teljesen elhanyagolt szempont az oktatás területén. Ez egy társadalomtudományi botrány, hogy ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra.”

A törvényhozók legjobb erőfeszítéseinek eltűnően csekély hatása bizonyára nagyon szembetűnő ahhoz képest, amit természetes jámborságnak nevezhetnénk, emlékeztetve Urunk szavaira, miszerint „nélkülem semmit sem tehetsz” (Jn 15,5). Dr. Fagan megállapításai az oktatással kapcsolatban igazolják az Egyház törvényét is, amely a katolikusokat halálos bűn terhe mellett minden vasárnap szentmisén való részvételre kötelezi. „Nagy különbség van” – mondta Dr. Fagan – „azok eredményei között, akik hetente járnak szentmisére, és azok között, akik havonta csak néhányszor vesznek részt szentmisén.” Ez kevéssé meglepő azok számára, akik figyelemmel kísérték a Család és Élet Akadémia tanfolyamát a szülőkről, mint gyermekeik elsődleges nevelőiről, ahol Dr. Alan Fimister kifejtette az Egyház hármas küldetését: tanítani, uralkodni és megszentelődni, valamint a család meghatározását, mint otthoni egyház.

Dr. Fagan a házasságról és a vallásgyakorlatról szóló adatainak szintéziséből kiderül, hogy a heti szentmise kifejezetten az ép házasságban élő családon belül milyen különbséget jelent.

„A nevelés szempontjából ezek a különbségek egyszerűen csillagászatiak… és nem ismerek semmi olyat a társadalomtudományokban, ami ehhez fogható lenne. Ez azonban csak az oktatási eredményekben érvényesül. Szinte minden egyes mérőszámban érvényesül – nem ugyanazokkal a különbségekkel, de ugyanaz a mintázata.”

A következő grafikon a Heritage Foundation munkatársa, Dr. Robert Rector munkájának következtetéseit ábrázolta, mely szerint az ép házasságban élő családok nemcsak jobban ellenállnak a szegénység negatív hatásainak, hanem a házasság még a szegénységi küszöb fölé is emeli a családokat.

„Ez képet ad arról, hogy a házasság milyen hatással van a szegényekre. Biztos vagyok benne, hogy ez ugyanúgy érvényes Nagy-Britanniában, mint az Egyesült Államokban, Európában és az egész világon… A skála minden egyes pontján felfelé és lefelé is van egy harang görbe.”

Hivatkozik Dr. Mark Regnerus szociológus munkájára is, amely kimutatta, hogy a templomba járás még a szegényekre is jótékonyabb hatással van, mint bármely más jövedelmi csoportra, miközben meglehetősen ironikus módon a társadalomtudományokkal közvetlenül foglalkozók a legkevésbé kedvezményezettek közé tartoznak.

„A nagy botrányt a társadalomtudósok jelentik, akik általában nem járnak szentmisére – nagy részük egyáltalán nem jár szentmisére. A pszichiáterek a legkevésbé, a pszichológusok a következő legkevésbé valószínű csoport, majd a szociális munkások… A tanácsadók többet járnak, de ők többnyire nem járnak szentmisére. Szerintem az adatok botrányt jelentenek… gátat jelentenek számukra.”

Saját megállapításait összegezve Dr. Fagan a virágzó társadalmi modellt az általa abortuszklinikainak nevezett modellhez hasonlította: “valójában marxista modellnek nevezném… kevesebb szentmise, kevesebb házasság és kevesebb gyermek.” Megjegyezte, hogy „a világ szinte minden fejlett országa ezt a modellt követi az 1970-es évek óta”, mivel Európa nagy részén a népesség a reprodukciós ráta alá csökkent, főként a fogamzásgátlás elterjedésének eredményeként. Dr. Fagan a heti szentmise nagyobb elterjedtségét az Egyesült Államokban az európai országokhoz képest lassabb csökkenési ütemnek tulajdonítja, bár rámutat, hogy az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban is a reprodukciós ráta alá csökkent.

Míg kutatásai elsősorban a természeti joggal és a társadalomtudományokkal kapcsolatosak, Dr. Fagan arról is beszélt, hogy a Humanae Vitae milyen hatással volt rá fiatal diákként, és hogy az azóta eltelt évtizedekben mennyire előmutató volt ez, mivel a VI. Pál enciklikájában foglalt figyelmeztetések gyorsabban valósultak meg, mint azt bárki előre látta volna, beleértve Dr. Fagant is. Dr. Fagan elmélkedése a természeti és az isteni törvény kapcsolatáról azonban méltó kiegészítése Dr. Shaw és Fr. Crean ugyanezen témákról szóló kurzusainak.

„Isten csak két pozitív parancsolatot adott nekünk, vagyis azt, hogy mit kell tennünk. Az egyik, hogy tiszteljük szüleinket, a másik pedig, hogy hetente, Sabbath napján imádjuk Őt. A többi negatív parancs: mit ne tegyünk… És látjátok a hatást. Látjátok, miért van szükség a parancsolatokra… Ezek a természeti jog útmutatásai.”

A webinárium második részében a kérdések-válaszok részben Dr. Fagan bővebben kitért saját hitének fontosságára, mint katolikus férj és apa, valamint a neomarxista ideológia hatására az amerikai egyetemeken, amelyben ugyanazt a történelmet érinti, mint amit Ann Farmer az abortuszról szóló kurzuson érintett. Ugyanakkor kifejezte várakozását egy globális tanulmány eredményeit illetően is, amelyet jelenleg Dr. Tyler VanderWeele, a Harvard kutatója készít, és amely nagyjából ugyanazt a területet fogja lefedni, mint amit ő a saját kutatásában.

„Hogyan foglaljuk ezt össze?” – kérdezte Dr. Fagan.

„Azt mondanám, hogy a nagy különbség a két nagy szeretet között van, ami a társadalomtudományokban nagyon is megfigyelhető: az isten- és a felebaráti szeretet között, ami szerintem teljes mértékben illusztrálva van ebben a [virágzó] modellben: Isten imádata, házasság, a legközelebbi felebarátod – akit egy életre választasz, és aztán a gyermekeid, akiket nemzel… Itt van az Isten imádata, az Istenhez és egymáshoz tartozók – és ez a két tartozás általában együtt jár, egyik táplálja a másikat – és most a másik modell, ami fokozatosan alakult ki az elmúlt évszázadok során, ez komolyan a francia forradalommal kezdődött, azaz nincs Isten, kevesebb gyerek, kevesebb házasság; amit aztán Marx teljesen átvett, és az egész világon hirdette, és ami most teljesen megnyilvánult abban, amit egy újabb vitának neveznék… Az emberek „ébredésnek” [woke] hívják azt, ami valójában „marxista.” És ezt most az elit, a nyugati szupergazdagok is magukévá tették. Érdekes módon a legtöbb politikájuk egyre inkább hasonlít a világ jelenlegi vezető marxista országára, a kommunista Kínára. Tehát egyre inkább a materialisták és az Istent imádók közötti szembekerüléssel van dolgunk, és ezek középpontjában egyre világosabban a Katolikus Egyház áll. Azt hiszem, ez a történelem tendenciája.”

Ezen a webináriumon nem volt idő arra, hogy megvizsgáljuk a korreláció és az ok-okozati összefüggés kérdését, melyet Dr. Fagan a bevezetőjében hangsúlyozott, vagy a templomba járáson kívüli vallási gyakorlatok – például a családi ima és áhítat – kutatását, vagy hogy mélyebben elmélyedjünk Dr. Fagan új projektjében, a Cornerstone Alliance-ban, amely a férfiak számára nyújt képzési forrásokat a házasság és az apaság témájában.

Dr. Fagan webináriuma, A házasság és a vallásgyakorlás előnyei a gyermekek és a társadalom számára bármikor megtekinthető a Család és Élet Akadémián (ehhez díjmentes regisztráció szükséges), a cikkben említett összes grafikus adattal és Dr. Fagan további kutatásainak linkjeivel együtt.

Forrás angol nyelven